L. L. Junior feat. Kenedi Veronika - Úgy szeretnék | Pop rock music, Junior, Music corner
Share szeretnék Kenedi Veronika (h. ): Szeretnék felkelni a hűvös hajnalon a lelked mellett A csillogó szemeteken csak válaszoljon szótlanul A lassan virágzó fák alatt elaludni Az őszinte szeretet egymás iránti tisztelete világosan Mondd meg, még mindig hallod a fiatalok hangját? Érzed az ellopott pillanatokban gyönyörű anyád haragját? Emlékszel a kis házunk összeomló falaira? A poros tornácra és a cicada dallamára? L. L. Junior: Minden egyes pillanatban mi együtt éltünk. Emlékszem, amikor minden új dolgtól megijedtünk. Ez, amikor elveszünk, és egymásra néznek. Pontosan tudtuk, hogy veszteségünk lesz. Elvittél egy helyre, ahol még soha nem voltam. Nem tudtam, hogy szellemben mindig álmodtam. Néha fájdalmat okozott, de sokkal több örömet okozott. Visszatekintve csak annyit mondhatok, hogy köszönöm! Minden egyes csókja megerõsítette a véremet. Minden mozdulatomat a szívemre fektetem. A küzdelem soha nem tűnik célnak. Ha valaki megkérdez engem, mondd meg nekik, hogy mindig szeretlek titeket!
Amikor melletted voltál, éreztem magam, legyőzhetetlen vagyok, Az óriás is eljöhet, továbbadom az én győzelmemet. És az én dalomat viszont elküldöm a hercegnőmnek, Emlékezzen rám, amikor eljöttek a vészes időszakokba. Álmomban fürödök csillagfényben, tanújaim csak a Hold. A patak vize mély hangon zuhog, és a múzsája lehajlik. És a hajnal lassan felébreszti az alacsony hangokat, És megnyugodott, fáradt nevelésünk felettünk. Kívánom, hogy ez a pillanat soha ne szaladjon el, De az az élet olykor túl durva! De ha a legvadosabb viharfelhők összegyűlnek rajtam, Tudja, ő volt az, aki őszintén szerettem! A poros tornácra és a cicada dallamára?