- Mint a vers szavai sugallják: a rettenet, a riadtság a jellemző érzés ebben a strófában. - A vadember szimbólum (2. sor elején: "ősi vad" metafora) a világirodalomban mindig a személyiség primitív rétegét, a tudat alatti mélyt idézte. Itt is ezt jelenti: innen lépett át az én a szerelem révén egy magasabb személyiségszintre, a vademberiből az igaz emberibe; az értelmetlenség birodalmából az értelemébe. Humanizáció ment végbe. Ennek tükre a lírai cselekvés: a társra találás, az otthonteremtés. - A világméretű katasztrófa élményét csak a hazaérkezés felvillanó motívuma enyhíti némileg, bár igazi biztonságot ez sem jelent ("S várok riadtan veled"). - A harmadik strófa az első megismétlése. A grammatikai tartalom változatlan, de az érzelmi-hangulati háttér megváltozott. Hatással van rá a 2. versszak riadalma; ugyanaz a költői kép (az egymást fogó kezek s az egymásba néző szemek) már nem csupán a biztonságot sugározza, hanem a pusztulás hatására a görcsös egymásba kapaszkodást is. A tragédia lehetősége, közelsége felértékeli az egymásra találás boldogságát, de ugyanakkor tudatosítja e boldogság törékenységét, fenyegetettségét is.

Ady endre őrizem a szemed elemzés son

– A szerelmeseken, az otthonon, kívüli valóság riasztó idegenségét megjelenítő, apokaliptikus helyzetet fest fel a versszak ("Világok pusztulásán"). Az egyedi, elvont főnév többes számú használata, a világok alak s a gerundiumos tömörítés ("mikor a világok pusztulnak" mellékmondat helyett a "világok pusztulásán" kifejezést használja) felnagyítja a veszélyt. – Mint a vers szavai sugallják: a rettenet, a riadtság a jellemző érzés ebben a strófában. – A vadember szimbólum (2. sor elején: "ősi vad" metafora) a világirodalomban mindig a személyiség primitív rétegét, a tudat alatti mélyt idézte. Itt is ezt jelenti: innen lépett át az én a szerelem révén egy magasabb személyiségszintre, a vademberiből az igaz emberibe; az értelmetlenség birodalmából az értelemébe. Humanizáció ment végbe. Ennek tükre a lírai cselekvés: a társra találás, az otthonteremtés. – A világméretű katasztrófa élményét csak a hazaérkezés felvillanó motívuma enyhíti némileg, bár igazi biztonságot ez sem jelent ("S várok riadtan veled").

ady endre őrizem a szemed elemzés video

Ady endre őrizem a szemed elemzés

Ady Endre költészete: Csinszka-versek elemzése

  • Ady endre őrizem a szemed elemzés 2018
  • Ady endre őrizem a szemed elemzés manual
  • Ady Endre költészete: Csinszka-versek elemzése
  • Dabas gazdabolt bartók béla út 4 126

Figyelt kérdés Sehol nem találok róla az interneten elemzést, csak nagyon csekély leírásokat. Balassi versével, az Adj már csöndességet című verssel kell összehasonlítanom, és azt a verset sikerült is elemeznem, már csak erről nem találok semmilyen segítséget. Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre. Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!

Orosz András blogja: Ady Endre ŐRIZEM A SZEMED

A beszélő érzelmeit ambivalencia jellemzi. Egyrészt túl szeretné élni a pusztulást, kedvesétől vár megtartó segítséget, másrészt saját halálának közelsége bizonytalan félelemmel tölti el. A "Próbáljunk mégis megmaradni" felszólítás reménysége azonban elsősorban a beszélő szenvedései miatt ("ögek vernek") fokozatosan reménytelenséggé, a halálba való beletörődéssé válik ("De, ha megyek... "). Az utolsó strófa címet idéző indítása, melyet az ötödik szakasz riadt kérdése készít elő ("Karolsz még...? ") a halál közelében lévő ember esdő kérése szerelméhez: ha mégis meg kell halni, ha nincs más hátra, akkor ő "vegye el sorsát".

A népi jelleget, nyugalmat a viszonylag hosszú, 3 s 4 szótagú, szavak nagy száma (53, 9%) is felerősíti. – A formai sajátosságok a megtalált boldogsághoz való ragaszkodásról, nyugalomról beszélnek. Az egymást fogó kéz s az egymásba néző szem képe biztonságérzetet áraszt: sugallja a védő, gondoskodó érzés kölcsönösségét. – A legtöbb kultúrában az egymást fogó kéz s az egymásba mélyedt szem mindig is a társra lelt sorsokat, szerelmespárokat jelenítette meg. Érződött az ábrázolt mozdulatokon át az otthon lényege: egyfelől az idegenséggel szemben a biztonság, másfelől pedig az értelmetlen létezéssel szemben az értelemmel telített emberi létezés. – De a felszín nyugalma mélyén megjelenik mindnyájunk közös sorsa, a "vénülő" melléknév megismétlésével, a halál közelsége, közeledése. – Csupa nyugtalanság a második strófa. Eltűnik a magyaros verselés, melyet a szeszélyesen hullámzó időmérték váltja fel; enjambement-ok, a rímtelenség és a néhány szótagú szavak sokasága szakítják meg a vers szabályosságát.

Csinszka-versek: Boncza Berta szerepe Ady életében máig vita tárgya. Az azonban bizonyos, hogy Robotos Imre szándékoltan illúziófoszlató és -romboló tanulmánya (Az igazi Csinszka) a valóságnak, a tényeknek csak szerény szeletét fedi. A fiatal lány és a beteg költő kapcsolatának boncolgatása túl van az irodalomtörténet feladatán, különösen az értékelés lehetőségén, s a magánélet kívülállók számára többnyire érthetetlen szféráit érinti. Más megítélés alá esik a Csinszka-szerelem költői megjelenítése. A halottak élén ' kötet ˜Vallomás a szerelemről' ciklusa tartalmazza e verseket. A kötet egészének megfelelően stilisztikai egyszerűsödés figyelhető meg, háttérbe szorul a szecessziós ornamentika és szcenika. A szecessziós–szimbolista versépítkezést felváltja a letisztult, népdalokat idéző, elégikus hangoltságú műforma. A Csinszka-versek legfőbb kérdése: lehet-e a szerelem menedék, rév, kikötő a világban, a világgal szemben? A válasz bizonytalan, mégha erősebbnek is érezzük az az "igen" akarását.

Ady Endre: Őrizem a szemedet (Misztrál együttes) - YouTube