Rotschild Klára A Vörös Divatdiktátor

1. Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor - Szépirodalom
2. A vörös divatdiktátor: Rotschild Klára – Siker, pénz, csillogás? – kultúra.hu

Gyerekkoromban nagyszüleimtől, szüleimtől rengeteget hallottam Rotschild Kláráról, a divat magyar nagyasszonyáról. A pesti belvárosban élő nagyszüleim szomszédja volt "Brónya néni", aki szoros barátságot ápolt Rotschild Klárával, sokat jártak össze, főleg kártyázni. "Brónya néni" látva édesanyám tehetségről árulkodó divatrajzait, úgy döntött, beajánlja Klára asszonyhoz. Édesanyám, aki ekkoriban 16-17 éves lehetett, nem tudott mit kezdeni a helyzettel, és inkább hagyta veszni a lehetőséget. Amit persze azóta is bán: divattervező helyett könyvelő lett. De Rotschild Klárát soha nem felejtettük el. Néhány képe még ma is ott lapul a megsárgult családi fényképek között, egy fadobozban, talán Brónya néni hozhatta át megmutatni a nagyszüleimnek, hogy milyen volt az a szalonbéli bemutató, amelyet Kádárnénak és Tito feleségének tartottak. Mindig is érdekelt, ki lehet ez a hamvas hajú, vastag keretes szemüveget viselő, tiszteletet érdemlő, de titkokkal teli asszony. Simonovics Ildikó divattörténész, a Magyar Nemzeti Múzeum XX.

Rotschild Klára - A vörös divatdiktátor - Szépirodalom

Az biztos viszont, hogy az 50-es évek első felétől üzletvezető volt a már államosított üzletében, amely aztán változó néven (Különlegességi Női Ruhaszalonnak, majd 1969-től Clara szalonnak nevezték), de mindvégig a Belkereskedelmi Minisztérium irányítása alá tartozott. A dolgok természete szerint, ahogy haladunk előre az időben, egyre több szemtanúval, a már "Klári nénivé" vált szalonos életének szereplőjével tudott interjút készíteni Simonovics Ildikó. Kiderül, hogy milyen sok ember dolgozott a szalonban – szabászok, varrónők, direktriszek, manökenek –, ez tényleg egy külön világ volt a Váci utcában. A megszépítő messzeség ellenére a visszaemlékezésekből világosan kiderül, hogy a hatvanas–hetvenes évek szürke közegében egy meglepően különálló sziget működött itt, a háború előtti világból valahogy itt maradt tevékenységgel, modorral és stílussal. A műhelyben dolgozó "lányokat" Rotschild Klára felkarolta, sokféleképpen támogatta – a visszaemlékezések szerint. A könyv hosszan idéz a beszélgetésekből, amelyekből a szalon családias, de sokszor igen hajszolt világa és az ott dolgozó számos nő sokszor érdekessé, egyedivé váló sorsa is feldereng.

1. Rotschild klára a vörös divatdiktátor 2021 július ajánlatok | ÁrGép ár-összehasonlítás
2. A vörös divatdiktátor: Rotschild Klára – Siker, pénz, csillogás? – kultúra.hu
3. Fájdalom a bal bordám alatt
4. Rotschild Klára, a vörös divatdiktátor - Magyarok - Aktuális
5. Revizor - a kritikai portál.

Részlet a Színházi Élet 1938/40. számából 2. Rotschild Klára szalonját tényleg nem államosították, hanem ő maga ajánlotta fel a szolgálatait az államnak? Simonovics könyve szerint ezt a legendát is Rotschild Klára terjesztette el magáról. Hírneve szempontjából ugyanis valószínűleg jobban hangzott, hogy az államosítási folyamatok elindításakor maga zárta be az üzletét, hogy aztán komoly feltételek támasztása mellett dolgozzon az államnak. Ez sem igaz azonban. Rotschild Klára Deák téri szalonját 1949 decemberében tényleg államosították, sőt egy ideig még annak a veszélye is fennállt, hogy egykori tulajdonosát kitelepítik. Ezt azonban végül Klára – jó kapcsolatainak köszönhetően – megúszta, sőt hamarosan ő lett a belvárosi luxusszalon vezetője. 3. Rotschild Klára tényleg sosem játszott rá a híres bankárcsaláddal való névrokonságra? Bár Simonovics könyvében olvasható olyan visszaemlékezés is, miszerint Rotschild Klára a neve felől érdeklődő, külföldi kuncsaftjainak rendre elmondta, hogy ő nem rokona a hasonló nevű – Rot h schild – bankárcsalád egyik ágának sem, mégis volt időszak, amikor a szalon – és az azt egyfajta propagandaeszközként használó Kádár-rezsim – igenis rájátszott a névhasonlóságra.

Az arany teremben vetítik Rotschild Klára az osztrák tévének adott interjúját. Látunk olyan filmeket, amelyekbe Rotschild készítette a ruhákat (Esős vasárnap, Gyerekbetegségek, Szent Péter esernyője). Mindezek mellett két divatbemutatóból (1960, 1980) is láthatunk részleteket. Végezetül érdemes hosszan böngészni azt a fotóválogatást, amely Rotschild társasági életébe enged betekintést. Fotók: Kultúákvári Zsigmond Nyitókép: Ruhapróba a Clara Szalonban, középen Rotschild Klára. Fotó: MTI/Kácsor László

A vörös divatdiktátor: Rotschild Klára – Siker, pénz, csillogás? – kultúra.hu

Ő maga egy újlipótvárosi védett házban vészelte át a háború borzalmait. Innentől kezdve kizárólag a munkájának élt: a vasfüggöny ugyan leereszkedett, a szalon neve is megváltozott, de a Különlegességi Női Ruhaszalon Rotschild Klára birodalma maradt. (1948- ban még Robert Capa is fotózott itt bemutatót. ) Az akkori politikai elit, bármit is várt el népétől, magának mégis a legjobbat akarta. Ezért lehetett, hogy Klára, aki amúgy semmilyen idegen nyelven nem beszélt, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyainak, orvos- és ügyvédnőknek, művészeknek (mint Psota Irén, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, Rátonyi Hajni, Halász Judit) és a Magyarországra érkező magas rangú külföldi vendégek öltöztetője lehetett. Fogadta a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko feleségét, Farah Pahlavit, a perzsa sah nejét, szalonjában rendszeres vendég volt Tito marsall felesége, Jovanka, de még a divattól idegenkedő Kádárné is. Rotschild Klára évente kétszer látogathatott Párizsba, hogy megismerje a saját és vevői ízlésének megfelelő divatházak – például az Yves Saint-Laurent vagy a Bal main – legújabb kreációit, amelyeket a legjobb minőségű anyagai segítségével "pestiesített".