Az antigén lehet saját, ekkor jó esetben tolerancia (türelem) alakul ki, az idegen antigén viszont immunválaszt vált ki. Az antigének általában fehérjéből és szénhidrátból állhatnak, de időnként nukleinsav vagy lipid is lehet antigén. Az antigének általában nagy polimer molekulák, ugyanakkor az antigenitásért csak a molekula kis része felelős. A sejtek felszínén elhelyezkedő jelző molekulák, valamilyen sejten kívüli molekula hatására, a sejt válaszát váltják ki. A folyamatot jelátviteli folyamatnak, a molekulát jelfogónak vagy receptornak hívjuk. Az immunrendszer antigént felismerő receptorai a B és a T nyiroksejtek felszínén találhatóak, melyek antigén kötése a sejtek szaporodását és az immunrendszer egyéb sejtjeit serkentő anyagok termelését idézik elő. A receptor az antigénnek egy kis részéhez (pl. a fehérjének egy pár aminosavból álló peptidrészletéhez), kapcsolódik. Egy antigén molekulán akár több különböző antigenitásért felelős régió is lehet, illetve, különböző antigének tartalmazhatják ugyanazt a régiót.
A fagyasztóközpontokban a holttesteket folyékony nitrogénben tárolják mínusz 78ºC-on. Az eljárás lényege, hogy azokat az embereket, akik egy jelenleg gyógyíthatatlan betegségbe haltak bele, lefagyasztják, majd újból "feltámasztják", amint a jövőben felfedezik betegségük ellenszerét. Azonban eddig még egyetlen lefagyasztott embert sem támasztottak fel, ugyanis erre még nem létezik megfelelő technológia. Ha a testet ugyanis nem pontosan a kívánt hőfokon engedik fel, a sejtek megfagyhatnak, és a test darabjaira eshet szét. Az öntudat Reggel, ébredés után az ember érzékeli, hogy felkelt a Nap, hallja a madarak hangját, érzi a friss reggeli levegőt az arcán. Más szóval: öntudatánál van. Ez az összetett és bonyolult téma már az antikvitás óta foglalkoztatja a tudósokat, de csak napjainkban vált tudományos kutatótémává. A legnagyobb kérdés ezen a területen, hogy az objektív agyi folyamatok hogyan válnak a egyes emberekben szubjektív tapasztalatokká. Mindenesetre a tudósok számos kérdést fogalmaztak meg a témában.
A depresszió és a schizofrénia. Az idegrendszer plaszticitása A szomatoszenzoros rendszer Letölthető előadások Előadó: Halas Csilla (2009. február 21. ) Az idegrendszer és az agy 1 (1, 2 MB | 5 perc) Az idegrendszer és az agy 2 (16, 1 MB | 1 óra 11 perc) Az idegrendszer és az agy 3 (16, 6 MB | 1 óra 12 perc) Az idegrendszer és az agy 4 (11 MB | 48 perc) Az idegrendszer és az agy 5 (17, 6 MB | 1 óra 17 perc) Az idegek működési mechanizmusa, az idegrendszer felépítése, az agy részei és funkciói, valamint különböző agyi és idegrendszeri betegségek. Élő agy vizsgálati módszerek. Előadó: Halas Csilla (2008. március 8-9. ) Az idegrendszer és az agy 1 (18, 2 MB | 1 óra 10 perc) Az idegrendszer és az agy 2 (9 MB | 40 perc) Az idegrendszer és az agy 3 (7, 8 MB | 34 perc) Az idegrendszer és az agy 4 (10, 8 MB | 47 perc) Az idegrendszer és az agy 5 (13, 8 MB | 1 óra) Az idegrendszer és az agy 6 (20 MB | 1 óra 25 perc) Előadó: Csik Zsuzsa (2007. április 1. ) Anatómia élettan 1 (70, 3 MB) csikszuzsa2_anatomia_elettan2 Idegrendszer és az agy (56, 6 MB) Kötelező és ajánlott irodalom Ajánlott irodalom Atkinson: Pszichológia - Osiris, 2005 Monika Rößiger: Az emberi agy - Tesloff és Babilon, 2008 Weboldalak Ebben a kategóriában még nincs felhasználói ajánlás.
Vegyünk egy mély levegőt, és végezzünk el egy régen halogatott ház körüli teendőt. Ha túl leszünk rajta, garantáltan jobban érezzük majd magunkat, mert végre egy teendővel kevesebb lesz a \"nem szeretem, de el kell végezni\" listán. További cikkek Kapcsoldó és aktuális cikkek Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait
Úgy tapasztaljuk, hogy az integrál szemlélet teljes megértéséhez rációnk mellett szükség van testünk bioenergetikai, érzelmi és emberi kapcsolati átdolgozására is. Jegyzet Élettan-anatómia: Az idegrendszer felépítés és működése (jelszavas) Az Integrál Akadémia előadásain fizetve 1. 130, - Ft, interneten keresztül rendelve 1. 360, - Ft. Agy és idegrendszer 1. rész (jelszavas) Agy és idegrendszer 2. rész (jelszavas) Agy és idegrendszer 3. rész (jelszavas) Agy és idegrendszer 4. rész (jelszavas) Agy és idegrendszer 5. rész (jelszavas) Az 5 rész ára együttesen az Integrál Akadémia előadásain fizetve 2. 540, - Ft, interneten keresztül rendelve 3. 050, - Ft. Házi dolgozat Élettan-anatómia: az idegrendszer felépítése és működése házi dolgozat Kiegészítő anyagok Két agyfélteke Az agyféltekék funkciói A limbikus rendszer. A hippokampusz és a memória. Mozgató rendszerek A kisagy (cerebellum) Neurodegeneratív betegségek Neuroimmunológiai betegségek Neurokémiai betegségek. I. A szorongás Neurokémiai betegségek 2.
A dúcok a gerincvelő mellett, a hasüregben és a mellüregben helyezkednek el (stresszes állapot, Cannon-féle vészreakció). Például veszély esetén jellemző a hatása. Tartós működése káros az egészségre, ezért kell kerülni a gyakori stresszt. A paraszimpatikus rendszer helyreállítja a szervezet energia készletét. Hatása szintén több szervre kiterjed. Átvivő anyaga például az acetilkolin. Hatására a szív lassul, a koszorúerek és a vázizom erei szűkülnek, a bőr és a nyálkahártya erei tágulnak. A vérnyomás és a vércukorszint, az oxigénfogyasztás csökken, a vércukor-raktározódás nő. A tüdő hörgőcskéi szűkülnek, a bélműködés gyorsul. Az emésztőnedv-termelés fokozódik. Az anyagcserére a felépítő folyamatok a jellemzőek. Híg, szerózus nyál termelődik. A szemlencse domborodik, a pupilla szűkül. A verejtékezés nagymértékben nő. Az idegek kilépési helye az agytörzsi és a keresztcsonti szakaszon, a dúcok a zsigerek falában találhatóak. Általában nyugalmi időszakban működik, például az ebéd utáni fáradtságot emiatt érezzük.
Amikor az agyat megmérik a boncolás során, a bal félteke mindig nehezebbnek bizonyul, mint a jobb, ám az utóbbi sok hosszú, egymástól elkülönült agyi területet összekötő idegrostot tartalmaz, míg a bal rövidebb, de egy-egy területet alaposabban lefedő rostokkal rendelkezik. Áttekintés[ szerkesztés] Az emberi agy MRI képe A legtöbb állat agyában jól elkülöníthető a főleg a neuronok sejttesteiből álló szürkeállomány és a neuronokat összekötő, velős hüvelyű axonokból idegrostokból álló fehérállomány. Paul Broca francia orvos már ben felfedezte a ma Broca-területként ismert területet a bal féltekén, a homloklebenyben, amikor egy beszédképtelenségben szenvedett páciens agyát boncolta. Arra jött rá, hogy a jobb félteke megfelelő része nem váltja ki ugyanazt a fogyatékosságot, s hogy a beszéd megértésében, a szavak leírásában szerepet játszó készségek a bal féltekén helyezkednek el. Az emberi test A látás 1 rész Ez rendszerint így van a jobbkezesség eseteiben, mert náluk csaknem mindig a bal félteke a domináns, egyes balkezeseknél pedig megoszlik a beszédközpont a bal és a jobb félteke között.