(Ferenc József anyja, Zsófia főhercegnő és Erzsébet anyja testvérek voltak. ) A megismerkedés és az esküvő között eltelt háromnegyed évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia - hiszen nem szánták egy birodalom trónjára -, Ausztria történelmét Majláth János magyar gróf, történettudós ismertette meg vele, tőle hallott először magyar szót. A Habsburg-dinasztiában szokatlan szerelmi házasságot 1854. április 24-én kötötték meg Bécsben. A tizenhat éves Erzsébet, aki úgy nőtt fel, hogy sohasem kellett a protokollal törődnie, a Hofburg világába csöppent, ahol a külsőség és a származás volt a legfontosabb, s ezeknek az elvárásoknak nem tudott, nem is akart megfelelni. Az ifjú császárné bécsi tartózkodásának első napjától kezdve boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú udvarban. Ferenc József és Erzsébet Gyenge idegrendszerét megviselte az anyósával folytatott szüntelen harc, különösen az első években. Az erős akaratú Zsófia nem értette meg az érzékeny fiatalasszonyt, akit az is bántott, hogy alig találkozott ifjú férjével, akit teljesen lekötöttek a politikai fejlemények és az uralkodás gondjai.
Ekkor azonban a 23 éves férfi beleszeretett Erzsébetbe, aki akkor mindössze 16 éves volt. Rövid, egy évig sem tartó jegyesség után Zsófia főhercegné akarata ellenére 1854-ben megesküdtek. Erzsébet magyar királyné, becenevén Sisi viaszszobra a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében 2017. július 5-én. A viaszszobrot a Madame Tussauds múzeum bécsi panoptikumából kölcsönözték. MTI Fotó: Máthé Zoltán Tündérmeséből rémálom Habár Sisinek rengeteget kellett volna fejlődnie műveltség és nyelvtudás terén, Zsófia főhercegné nem könnyítette meg a dolgát az állandó megalázásokkal, így Erzsébet a kezdettől fogva nem találta helyét a bécsi udvarban. Az sem segített a helyzeten, hogy az uralkodó, Ferenc József nagyon kevés időt töltött együtt fiatal feleségével az államügyek miatt. Erzsébet a házasság első évében teherbe esett, azonban Zsófia főhercegné az első két gyermeket – Zsófiát és Gizellát – szándékosan távol tartotta a fiatal lánytól, mondván, maga Sisi is nevelésre szorul még. Tovább rontott a helyzeten, hogy 1857-ben a fiatal királynének sikerült elérnie, hogy magával vihesse gyermekeit magyarországi körútjára, azonban első gyermeke, Zsófia tífuszban meghalt.
A történteket Erzsébet hibájának tudták be, és Gizellát elszakították édesanyjától, majd harmadik gyermekét, az 1858-ban megszületett Rudolf koronaherceget is elvették Sisitől és Zsófia főhercegné elvárásainak megfelelően nevelték. Erzsébet helyzetén már az sem változtatott, hogy harmadszorra fiút hozott a világra. Sisi ezek után egyre rosszabbul viselte a folyamatos megaláztatásokat, az évtized végére állandóan betegeskedett és depresszióba zuhant. 1860-ban orvosi javallatra a királyné elhagyta az udvart, Madeirára, Korfura, majd Velencébe utazott húga, Karolina, és Hunyadi Imre kíséretében. Valószínűleg ebben az időszakban kezdett el magyarul tanulni unaloműzésként. Amikor a kislány nővé válik A királyné 25 éves korára a sorscsapások után csak bizonyos feltételek megszabásával volt hajlandó visszatérni a bécsi udvarba 1862-ben. A változások következtében Sisi nem hagyta, hogy a továbbiakban is annyira elnyomja a főhercegné mint korábban, egyre több jogot harcolt ki magának gyermekei nevelésével és a kormányzással kapcsolatban, emellett folytatta a magyar nyelv tanulását is, sőt 1864-ben már magyar társalkodónője is volt, Ferenczy Ida személyében.
(Jókai Mór: Erzsébet emlékezete) Európa legszebb királynéjának halála megrendítette a világot. Hatalmas temetése volt, a magyar országgyűlés törvénybe iktatta emlékét, az iskolában kötelező volt ezt megünnepelni. A főváros köztéri szobrot állított emlékezetére, utcákat, tereket, Duna-hidat neveztek el róla. Legendája élő maradt.
Számtalan műalkotás állít emléket alakjának, amelyet négy filmben is megformált a bécsi születésű francia színésznő, Romy Schneider. A Sissi név feltehetően egy elírásból származik: Erzsébet a családi leveleket becenévvel, Lisi aláírással látta el, de a cirkalmas L betűt valaki S-nek olvasta, így terjedt el a Sisi név, amelyet nálunk inkább két s-sel használnak.
"Magyar királyné? Igen ő már az volt, mikor még a férje csak "császárkodott". Tiszteltük őt. Nem! Imádtuk? Ez is kevés. Mindnyájunknak közös szerelme volt", írta Mikszáth a ma 180 éve született Erzsébet királynéról, akit Sisi néven ismert meg az utókor. "Messze a mi hazánktól, idegen földön született Magyarország védőangyala. Nem altatta magyar dal a csecsemőt, s im, szive, lelke mégis magyarrá lett: példaképe a magyar nőnek. Hány nemes növény satnyul el, ha honi talajból idegen talajba ültetik át! A bajor föld legszebb virága feslő bimbó korában plántálódott magyar földbe s szemet, szivet gyönyörködtető pompában virult tovább mi közöttünk! A magyar nemzet méltán dicsőiti az isteni Gondviselés csudálatos gondosságát, mely nyilván erre a szegény, sokat szenvedett országra gondolt, midőn életet adott a kis Erzsébetnek. Életet adott neki a világ Megváltójának születése napján, mintegy megjelölve egész életének folyását: a nagy dolgokra való elhivatást s a mártiromságot. " (Benedek Elek: Erzsébet királyné élete) 180 évvel ezelőtt, 1837. december 24-én született Münchenben a későbbi osztrák császárné és magyar királyné, akit Sisi (Sissi) néven ismert meg az utókor.